…volt egyszer egy gondolat, egy álom, amit aztán pontosan egy évvel ezelőtt elkezdtem megvalósítani. Nem volt könnyű, de nehéznek sem mondanám igazán, mert igyekeztem, mert szerettem volna. Voltak, akik nem hittek benne, voltak akik hóbortnak gondolták, de mi hittük, és tudtuk, hogy jó lesz!
Igaz, emiatt néha kicsit megálltam, elgondolkoztam: „Kell ez nekem egyáltalán? Elég vagyok én ehhez?” – aztán tovább léptem, igen, álmodtam tovább.
Elkészült a logó, elkészült a „kisház” , aztán elkezdtem Kacagtatni, és még a nap is kisütött! Sorban jöttek a megvalósítandó ötletek, előadások, beszélgetések… Már „csak” a napló hiányzott, és, hogy ez a kis megvalósult álom, -amit a Lányaimtól kaptam- egy helyen legyen. Így egyben, hogy lássátok kik vagyunk, mik vagyunk, mit csinálunk. Nos, megvalósult ez is!
Nagyon köszönöm azoknak, akik drukkoltak, támogattak, bíztak bennem, bennünk!
Köszönöm Szabó Évinek a honlapot, a sok türelmet! 🙂
Köszönöm a HD Photonak! Dóri és Csabi nagyon hálás vagyok ezért az együttműködésért!
Köszönöm az én kis Kacagtatós, Csacsogós KÖZÖSSÉGEMNEK, akik hétről-hétre itt vagytok, jöttök, nevetünk, énekelünk, mondókázunk, csacsogunk! Nélkületek nem menne!
Akkor hát, nincs más hátra, mint előre!
Vágjunk bele!
Mosolygós szép napot!
Marcsi